Az év végi listákról megtudhatjuk, hogy melyik turné volt a legsikeresebb a múlt évben, de azt nem, hogy melyik előadó érdemelte meg azt a több millió dollárt, amennyit koncertsorozata hozott. Mivel én 2013-ban hét koncerten vehettem részt, habár sorba állítani nem fogom tudni, de jellemzem ezeket, hiszen néhány folytatódik idén is, másoknak pedig most jelenik meg a felvételük DVD-n.
Beyoncé - The Mrs. Carter Show World Tour (2013.04.17 - Zágráb)
Beyoncé igazából a Super Bowl-fellépésével lopta be magát 2 év után ismét a szívembe, és mivel rögtön a sportesemény szünetében adott koncertje után bejelentették, hogy az énekesnő három közép-európai koncerttel indítja egy éves koncertsorozatát, tudtam, hogy az évem ezzel a show-val fog kezdődni. Az egyetlen probléma az volt, hogy a legközelebbi, pozsonyi állomás egybeesett a 19-i Lana Del Rey-koncerttel, amit semmiképp sem akartam kihagyni. Így jutottam arra a döntésre, hogy a világ egyik legjobb énekesnőjét a Budapesttől 5 órára lévő horvát fővárosban fogom látni. Azonban éppen a nagy távolság miatt ülőjegyet kellett vennem, hogy lássak is valamit Bey-ből.
Az estét egy horvát minisztár nyitotta meg, aki egy paródiának is elment volna, ezért nem is méltatnék rá egy mondatnál többet. Beyoncé ezután érkezett a színpadra, és abban a pillanatban, hogy a Run the World (Girls) felcsendült, minden ülőjeggyel rendelkező néző felpattant a székéből, és táncolni, ugrálni kezdett. Az énekesnő a több mint másfél órás shown végig élőben énekelt, és teljes erőbedobással táncolt, sokszor még a táncosait is megszégyenítő ügyességgel. Habár a technikára nem fordítottak annyit, hiszen a színpad relatív kicsi volt, egy leereszkedő kivetítővel és semmi különösebb meglepetéssel, extrával. Az egyetlen különleges dolog benne az volt, amikor Beyoncé átrepült az úgy nevezett "B-stage"-re, amelyen közelebb volt a rajongókhoz, és a lassabb dalait (Irreplacable, Love on Top) adta elő. A koncert fénypontjai számomra az End of Time, a Flaws and All, a Baby Boy és a Halo voltak. Az End of Time-nál a Super Bowl-on is előadott koreográfiát láthattuk, amely - valljuk be - elképesztő. A Flaws and All egy annyira személyes momentum volt, hiszen az énekesnő a rajongóknak dedikálta a dalt, melyet gyönyörűen végigénekelt annak ellenére, hogy az első perctől könnyek gyűltek a szemében. A Baby Boy a technikájával fogott meg, hiszen a leereszkedő kivetítőn táncosok látszottak, így nehéz volt elkülöníteni az igazi táncosokat a háttérvetítéstől. A Halo pedig szerintem minden idők legszebb dala, és az, hogy élőben hallhattam, könnyeket csalt a szemembe.
A Mrs. Carter Show World Tour összességében egy Beyoncé személyére épített profi show, melyen az énekesnő zseniálisan énekel, és táncol az első perctől az utolsóig. Az énekesnő kitett magáért.
Lana Del Rey - Paradise Tour (2013.04.19 - Bécs)
Mindenkit meglepetésként érintett, hogy Lana Del Rey Bécsbe érkezett 2013-as európai turnéjával, a koncert mégis hetek alatt teltházas lett. A kihagyhatatlan lehetőséget arra, hogy a mai popzene egyik legkülönlegesebb énekesnőjét élőben lássam, megragadtam, és szinte azonnal megvettem állójegyemet az eseményre. Martinnal együtt buszoztunk ki péntek hajnalban az osztrák fővárosba, és 11-re már a Gasometer Arena beltéri bejárata előtt álltunk. Hosszas gondolkodás és kérdezgetés után azonban kimentünk a külsőhöz délután kettő körül, ahol másodikakként ülhettünk le a beengedőkapu elé. A szervezés szörnyű volt, de a végén az első sor közepére kerültünk mindketten.
Az énekesnő barátja által vezetett Kassidy zenekar lenyűgöző kezdés volt az estének, a legjobb előzenekar volt, amihez eddig szerencsém volt. Lana meglepően korán kezdett, fél 9 után nem sokkal, és már az első számnál, a Cola-nál felejthetetlen élményt okozott mindenkinek, aki az első sorokban állt, ugyanis az énekesnő a dal közepe felé lesétált a színpadról, autogramokat, öleléseket, kézfogásokat osztogatott, melyekből - tekintve, hogy mienk volt a legjobb hely - bőven kaptunk mi is. Az egész koncert élőben ment, és Lana gyönyörűen, a stúdióverziókat messze felülmúlóan énekelt. A színpad kicsi volt, mégis zseniális: a pókhálót imitáló függönytől kezdve a hatalmas gyertyatartókon és csilláron keresztül a tükröknek álcázott ledfalakig minden négyzetcentiméter tökéletesen el volt találva, és misztikussá tette a hangulatot. A Million Dollar Man akusztikus, csak zongorával kísért változata volt a koncert zenei fénypontja számomra, melynél majdnem elájultam a katarzistól. Az utolsó, National Anthem-nél Lana megint a lejött hozzánk, ezúttal még több fényképet, puszit és I love you-t osztogatva.
A Paradise Tour egy személyes, nem nagyszabású koncert, de annak, aki szereti Lana Del Rey hangját, stílusát és dalait, felejthetetlen élmény, különösen akkor, ha az első sorban áll, és lehetősége van találkozni az énekesnővel. A Lanával való pár szavas csevej, valamint a puszi és az autogram, amit kaptam tőle életem legnagyobb élményei közé tartozik.
P!nk - The Truth About Love Tour (2013.05.09 - Bécs)
Tavaly tavasszal nem volt szerencsém a koncertidőpontokkal: P!nk bécsi koncertje az angol emelt szintű érettségimmel egybeesett, a kiemelt állójegyek pedig szinte azonnal elfogytak, ezért hatalmas dilemmába kerültem, melynek megoldásaként ez méregdrága Early Entry jegy jelentkezek, mellyel garantált helyem volt az első sorban annak ellenére, hogy csak 5re értem oda a Stadthalle-hoz.
A bevezetőben leírtam, hogy sosem tudom rangsorolni a koncerteket, amelyeken ott voltam, ez alól P!nk idei turnéja kivétel: életem legjobb koncertje volt. A felejthető előzenekar után P!nk fél 10 körül kezdett, és a koncert az első percétől az utolsóig egy folyamatos extázis volt számomra. A Raise Your Glass közben lévő bungee-jumpingtól a So What alatti aréna-körberepülésig minden pillanatát élveztem. P!nk egyértelműen a világ legjobb előadóművésze, ugyanis egész végig élőben énekelt, táncolt vagy épp artistamutatványokat hajtott végre egy kötélen, egy felfüggesztett gömbön, vagy épp a földön egy táncosa társaságában. Mélypontokat ugyan nem, fénypontokat ki tudok emelni: Raise Your Glass, Just Like a Pill, Try, Trouble, Sober, Slut Like You. A Raise Your Glass-t két okból is választottam a másfél órás show egyik legjobb momentumának: egyrészt, mert annál zseniálisabb belépőt még sosem láttam, mint
mikor P!nk egyszer csak a színpad belsejéből felrepül egészen a legtetejéig, és az egész refrén alatt fel le ugrál egy bungee-jumping kötél segítségével, másrészt pedig azért, mert egy zenerajongónak kevés annál nagyobb élmény van, mint amikor életében először élőben látja kedvenc énekesnőjét, aki történetesen 5 méterre van tőle. A Just Like a Pill elején P!nk lefeküdt a színpad szélére, és megfogta az elöl álló rajongók kezeit: többek között az enyémet is. Innentől nem kell magyarázni, hogy miért volt a dal a koncert egyik fénypontja. A Try az énekesnő profizmusa miatt fogott meg: míg a dal elején egy kötélen lebegett és tornázott, a második felében a videóklipben is látható elképesztő koreográfiát mutatta be egyik táncosával - és mindeközben makulátlanul énekelt élőben. A Trouble alatt akkora buli volt az arénában, hogy egész Bécs belezengett: P!nk Grammy-díjas slágerét az egész aréna (vagy legalábbis a kiemelt álló szektor üvöltötte), és mindenki egyszerre ugrált rá. A Sober ellenben szintén a látvány miatt fogott meg: P!nk egy óriási felfüggesztett gömbön csinált olyan dolgokat, amelyeket egy átlagos énekesnő elképzelni se merne. A Slut Like You megint leginkább hangulata miatt fogott meg, de az is közrejátszik abban, hogy az egyik kedvenc dalom volt a koncerten, hogy P!nk a refrén előtt 5-10 másodpercig az orrom előtt, tőlem fél méterre guggolt, és a szemembe nézve énekelt.
mikor P!nk egyszer csak a színpad belsejéből felrepül egészen a legtetejéig, és az egész refrén alatt fel le ugrál egy bungee-jumping kötél segítségével, másrészt pedig azért, mert egy zenerajongónak kevés annál nagyobb élmény van, mint amikor életében először élőben látja kedvenc énekesnőjét, aki történetesen 5 méterre van tőle. A Just Like a Pill elején P!nk lefeküdt a színpad szélére, és megfogta az elöl álló rajongók kezeit: többek között az enyémet is. Innentől nem kell magyarázni, hogy miért volt a dal a koncert egyik fénypontja. A Try az énekesnő profizmusa miatt fogott meg: míg a dal elején egy kötélen lebegett és tornázott, a második felében a videóklipben is látható elképesztő koreográfiát mutatta be egyik táncosával - és mindeközben makulátlanul énekelt élőben. A Trouble alatt akkora buli volt az arénában, hogy egész Bécs belezengett: P!nk Grammy-díjas slágerét az egész aréna (vagy legalábbis a kiemelt álló szektor üvöltötte), és mindenki egyszerre ugrált rá. A Sober ellenben szintén a látvány miatt fogott meg: P!nk egy óriási felfüggesztett gömbön csinált olyan dolgokat, amelyeket egy átlagos énekesnő elképzelni se merne. A Slut Like You megint leginkább hangulata miatt fogott meg, de az is közrejátszik abban, hogy az egyik kedvenc dalom volt a koncerten, hogy P!nk a refrén előtt 5-10 másodpercig az orrom előtt, tőlem fél méterre guggolt, és a szemembe nézve énekelt.
Összességében a The Truth About Love Tour szerintem a világ legnagyobb show-ja mindenkinek attól függetlenül, hogy szereti-e P!nk zenéjét vagy sem. Akinek nem volt szerencséje a látványos és lenyűgöző koncerthez, mindenképpen vegye meg a november végén megjelent DVD-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése